Sloka 76

७६. 76.

न हृष्यति महत्यर्थे व्यसने च न शोचति ।

यो व परिमितप्रज्नः स दान्त इति कीर्त्त्यते ॥७६॥

na hṛṣyati mahatyarthe vyasane ca na śocati,

yo va parimitaprajnaḥ sa dānta iti kīrttyate.

 

Seseorang yang tidak gembira dengan kemakmuran yang besar atau tidak bersedih oleh malapetaka, tetapi pikirannya sepenuhnya terkendali, ia disebut dānta.

 

Nihan ta lakṣana ning dānta, tar leñok, tan agirang yan anĕmu sukha, tan prihatin an katĕkan duhkha, enak ta wruh nira ring tattwa, wĕnang ta sira tumangguhi manah nira apan pakadrĕbyang dama, sira dānta ngaranira.

 

Inilah perilaku danta/sabar. Ia tidak bohong, tidak gembira bila menemukan kesenangan. Tidak bersedih bila menemukan kedukaan. Ia bahagia karena mahir tentang filsafat. Ia mampu menasehati dirinya sendiri, karena memiliki ketenangan batin disebut pula sabar.

There are no reviews for this eBook.

0
0 out of 5 (0 User reviews )

Add a Review

Your Rating *

Sloka Lainnya

Sloka 61

ब्राह्मणः क्षत्रियो वैश्यस्त्रयो वर्ण्णा द्विजातयः । चतुर्थ एकजातीयः शूद्रो नास्तीह पञ्चमः ॥६१॥

Sloka 62

अधीयीत ब्राह्मनो वै यजेत दद्यादियात् तीर्थमुख्यानि चैव । अध्यापयेद्याजयेच्छापि याज्यान् प्रतिग्रहान् व विहितानुपेयात् ॥६२॥

Sloka 63

धर्म्मश्च सत्यं च तपो दमश्च विमत्सरित्वं ह्रीस्तितिक्षानसूय​ । यज्ञाश्च दानं च धृतिः क्षमा च महाव्रतानि द्वादश वै ब्राह्मणस्य ॥६३॥

Sloka 64

अधीत्य वेदान् परिसंस्तीर्य्य​ चाग्निनिष्ट्वा यज्ञैः पालयित्वा प्रजश्च । भृत्यन् भृत्वा ज्ञतिसम्बन्धिनश्च दानं दत्त्वा क्षत्रियः स्वर्ग्गमेति ॥६४॥

Sloka 65

वैश्योऽधीत्य ब्रामणात् क्षत्रियाद्वा धनैः काले संबिभज्याश्रितांश्च । त्रेतापूर्व्वं धूममाघ्राय पुण्यं प्रेत्य स्वर्ग्गे देवसुखानि भुंक्ते ॥६५॥

Sloka 66

ब्रह्म क्षत्रं वैश्यवर्ण्णं च शूद्रः क्रमेनैतान् न्यायतः पुज्यमानः । तुष्टेष्वेतेष्वव्यथो दग्धपापस्त्यक्त्वा देहं सिद्धिमिष्टम्ल्लभेत ॥६६॥

Sloka 67

राजा भीरुर्ब्राह्मणः सर्व्वभक्षो वैश्योऽनीहावान् हीनवर्ण्णोऽलसश्च । विद्वानशीलो वृत्तहीनः कुलीनः सत्याद् भ्रष्टो ब्राह्मणह् स्त्री च दुष्टा ॥६७॥

Sloka 68

रागी मुक्तः पचमानः स्वहेतोर्म्मूर्खो वक्ता नृपहीनं च रष्ट्रम् । एते सर्व्वे शोच्यतां यान्ति राजन् यश्चा मुक्तः स्नेहहीनः प्रजासु ॥६८॥

Sloka 69

आर्ज्जवं चानृशंस्यं च दमाश्चेन्द्रियनिग्रहः । एष साधारणो धर्म्मश् चतुर्प्व्वर्ण्येऽब्रवीन्मनुः ॥६९॥

Sloka 70

अहिंसा सत्यवचनं सर्व्वभूतेषु चार्ज्जवम् । क्षमा चैवाप्रमादश्च यस्यैते स सुखी भवेत् ॥७०॥